mediocore

Mr Eko és teddy picker kifejtik nézeteiket zenékről, koncertekről, filmekről és minden egyébről. Újabban Mc_Amigo is pofázik.

Címkefelhő
Feedek
Megosztás

Carl Barat Live@Melkweg, Amsterdam

0

Történelmi pillanathoz érkezett a blog, itt az első koncertbeszámoló, méghozzá - az exkluzivitást növelendő - egyenesen a messzi Tulipánföldön átéltek alapján.

http://musicoogle.com/uploads/posts/2010-09/1285443447_1folder.jpeg

Egy korábbi posztomban már előkerült Carl Barat neve, most 2 zenekar után szólóban mutathatta meg, miért is nevezhető joggal indie-ikonnak. A koncert előtt pár nappal jött ki a szólóalbum, rá is repültem, de jól tettem, hogy a Pete Doherty lemeze okozta csalódásból okulva már nem voltak komoly elvárásaim. Első pár hallgatás után egy jellegtelen, unalomba hajló matéria képe körvonalazódott bennem, nem jó előjel.

Némileg meglepetésemre szolgált, hogy a koncert csak a Melkweg kistermében kapott helyet, és a közönség se volt sokkal többen, mint egy átlag megyeszékhelyi 30y-fellépésen. Aztán megértettem, hogy az amszterdamiak annyira el vannak kényeztetve jó zenék terén, hogy míg nekem ez valószínűleg az év klubkoncertje volt, nekik ez a 30y-szint. Nekem örömként szolgált a több, mint 1 órás késés, mert nem igen sikerült a fél 9-es kezdésre odaérnem, de így még egy sört is sikerült felmarkolnom fasza törhetetlen korsóban.

Tehát családias hangulatban, apróbb késéssel kezdődött a buli, a Je'Regrette, Je Regrette című számmal. Már itt feltűnt, hogy mekkora pluszt ad a zenének a csellista lány játéka és vokálja. Nagy szerencse, hogy pár korábbi fellépésével ellentétben nem langyi akusztikus szett volt, így a kellő lendület is megvolt. Ehhez jött még hozzá a nagyon profi setlist is, tökéletesen elegyítette a gyorsabb és lassú számokat, illetve a szóló és Dirty Pretty Things/Libertines-slágereket. Egyetlen szívfájdalmam, hogy a What a Waster nem hangzott el, de így is kurva jó hangulat volt.

A színpadkép és a látványelemek semmi extrát nem nyújtottak, Carl kicsit elszállva (jó eséllyel tolt koncert előtt valami helyi anyagot) nyomta végig a koncertet, de volt akkora karizmája, hogy ez még jól is álljon neki, a többi zenész pedig a háttérben tisztességesen hozta a kötelezőt.

Amellett, hogy maradandó élményt nyújtott a koncert, arra is kiváló volt, hogy megszeressem a szólóalbumot, mivel élőben annyira faszipántosan szólt.

Cheers Carl, Cheers Amsterdam!

Dirty Pretty Things

0

A kiadós vasárnapi ebéd utánra egy igen faszipántos indie-vel készültem. Bár a Dirty Pretty Things név keveseknek mond bármit is, a Libertines neve hallatán már csak-csak felvonjuk a szemöldökünket. Jelen esetben az énekes-gitáros Carl Barat személye köti össze a két zenekart. Már a Libertines-nél is rebesgették, hogy Barat az igazi kaliber az együttesben és Pete Doherty csak egy majom- akik benyalják ezt, azoknak ajánlom figyelmébe a Babyshambles-t, ott bőven kijön Doherty zsenialitása-, mindenesetre rendesen odatette magát a zenei részekben Carl is, a bulvárt meg a hernyót meghagyva Pete-nek.

Tehát adva van a Libertines viharos sikere, majd a 2004-es felbomlása. A rákövetkező év szeptemberében állt össze a DPT, ahol Barat mellett a dobos Gary Powell is ex-Libertines. Az első album Waterloo to Anywhere címen 2006 májusában jött ki, és nagyjából ott folytatta, ahol a Libertines abbahagyta. Hiányzik belőle természetesen Doherty, de talán kevésbé zaklatott, és az se ártott, hogy így Barat még jobban kibontakozhatott.

Nehéz a Dirty Pretty Things-ről (vagy akár a Doherty-féle Babyshambles-ről) anélkül írni, hogy a korszakalkotó Libertines-zel össze ne hasonlítsuk, főleg, hogy azóta számtalan együttes született elsősorban a szigetországban, akik a Liberines sikerén felbuzdulva egy az egyben lemásolták őket megpróbáltak hasonlót alkotni. Önmagában a DPT sem emelkedik ki toronymagasan a mezőnyből, de nagyon kellemes zene, nagyon fasza gitárokkal, és őrülten laza, cool hangulattal.

A klipeket ők sem vitték túlzásba, azért itt van egy:

A második album Romance at Short Noteice névre hallgat, 2008-ban jött ki, sok újítást nem hozott, a színvonalat azért aránylag hozza.

"Don't drink yourself to a lonely death in casinos on crystal meth"

"How can they be tired of England?"